KERÁMIÁBAN JÁRTUNK
„Kulcsok népi hagyományaink örökségládájához” c. pályázat keretében iskolánk néhány tanulója ma ellátogathatott a Sárospatak Kerámia Manufaktúra Kft. üzemébe. Itt megtekinthették az agyagból készült használati tárgyak előállításának hagyományos és modernizált módjait. Az agyag megmunkálásától, az égetésen keresztül egészen a festésig. Látogatásukat kedves, nagy gyakorlattal rendelkező vezető segítette.
A diákok figyelme minden apró részletre kiterjedt, élményekben gazdagon térhettek vissza az iskola falai közé. Alig várták, hogy délután elmesélhessék szüleiknek a látottakat.
Köszönjük az üzem dolgozóinak segítőkészségüket és a lehetőséget, hogy bekukkanthattak diákjaink egy kicsit talán feledésbe merült szakma világába.
Nagyon szépen köszönjük a szervező munkát Berencsy Istvánnénak és az iskola vezetőségének
Mézeskalács sütés, díszítés
Végre elérkezett a várva várt foglalkozás. Mindenki nagyon izgatott volt pedagógus, kis diák egyaránt.
Egy rövid ismertető és tisztítási folyamatot követően minden gyermek választott egy tálat, melybe kimérte a szükséges hozzávalókat. A megvásárolt anyagokból egy gyorsan elkészíthető, egyszerű recept alapján a gyerekek saját maguk állították össze a mézeskalács tésztáját. Voltak, akik már rutinosan fogtak neki, de akadtak olyanok is, akik életükben most végeztek először ilyen feladatot. A folyamat során megmutattam, hogy lesz könnyebb eljutni a célig.
Az összedolgozást követően, apró mozdulatokkal elkezdték kinyújtani az elkészült tésztát, majd abból az általuk hozott szaggatókkal vágtak ki különböző formákat. Néhány tanuló hozott tepsit, melyekre az elkészült formákat helyezte, majd otthon ezeket szüleikkel kisütötték.
Egy másik időpontban folytattuk a sütemények díszítését. Több színű mázat készítettünk elő ételfesték segítségével. A díszítéshez kétféle keménységű mázat használtunk. Egy lágy terülőt és egy keményebbet az írásokhoz.
Nagyon kreatívak voltak diákjaink. Több megismert motívumot is felhasználtak a munkájuk során. Nagyon szép munkák születtek, melyeket hazavittek.
A foglalkozás sikeres és jó hangulatú volt, bár nagyon elfáradt minden résztvevő.
A fazekasság kialakulásának története, fejlődése:
A foglalkozás témája a fazekasság története és fejlődése volt.
A fazekasság égetett agyagból használati tárgyak, elsősorban edények előállításával foglalkozó ősi mesterség. A fazekasmestert tájnyelven gelencsérnek (szláv) vagy gerencsérnek vagy gölöncsérnek is nevezik. A fazekasmester keze alól kikerülő tálak, korsók, fazekak képlékeny állagú agyagból készülnek, amely a szárítást követő égetés során szilárd, időtálló anyaggá válik. Ebben az állapotában a cserép a folyadékot átengedi magán, ezért az edényeket legtöbb esetben mázzal vonják be. Az így kapott szilárd bevonat lehetővé teszi, hogy az edényben folyadékot is lehessen tárolni.
A fazekasságból fejlődött ki a kerámia művészet. A kerámiakészítő művészt egyszerűen keramikusnak vagy keramikusművésznek nevezzük.
A történelmi háttér áttekintését követően a tanulókkal csoportokat alakítottunk ki.
A feladat az volt, hogy a diákok dolgozzák fel, majd készítsenek beszámolót, plakátot a legelterjedtebb alakítási technikákból korongozás, felrakás, préselés. Illetve a díszítési technikáknak nézzenek utána.
A tanulók nagyon szorgalmasan dolgoztak, a bemutatók, kiselőadások nagyon jól sikerültek.
A találkozót a sárospataki kerámia manufaktúra kisfilmjével zártuk, hiszen a következő foglalkozást a helyi üzemben tartjuk majd.
Saját használati tárgy készítése agyagból
A kerámia műhely látogatása után, igen nagy izgalommal kezdtek az agyag formálásához. Az általuk készített vázlat felhasználásával illetve továbbgondolásával kezdtek életre kelni a különböző szebbnél- szebb egyedi edénykék. Iparkodtak a műhelyekben látottakat is felhasználni (vastagság, illesztés, forma- funkció stb). Megállapíthatjuk, hogy megint egy újabb élménnyel lettek gazdagabbak.
Betlehemezés
Katolikus iskola lévén tanulóink az adventi időszakban, a „készület” ideje alatt lelki és cselekedet szintű előkészületben vesznek részt. Jobban figyelnek Isten szavára és jó cselekedeteikkel is készülnek a karácsony ünnepére. Az egyik legnépszerűbb misztériumjátékot, a betlehemezést jól ismerik és szeretik. A foglalkozás előkészületeinél már számba vettük a meglévő eszközeinket és jelmezeinket. Nagy segítség volt, hogy ezek a kellékek meg vannak az intézményben, hiszen évente több alkalommal, több jelenetnél, megemlékezésnél szükség van, az éppen aktuális ruhákra, dekorációkra. A betlehemes játékokról, azok formáiról és fő kellékeiről először ppt formájában kaptak egy kis emlékeztetőt a gyerekek, majd meghallgattuk és megnéztük a regösénekeket és hangszereiket a youtuben. Örömmel tapasztaltam, hogy a meglévő ismereteiket jól alkalmazták, lényeglátásuk dicséretes volt. Annál is inkább örömmel töltött el, mert már hatodik évfolyamosok a gyerekek és ez alatt az idő alatt a katolikus egyházi iskolában több területről, hittanórákról, családórákról, stb.területekről szerezhettek ismereteket a témában. A héten a „Szállást keres a Szent Család” (szálláskeresés – szentcsalád-járás) is nagy jelentőséggel bírt az osztályok közösségére, akik otthont adtak nekik, befogadták a Szent Családot, bensőséges előkészület után. A pásztorjáték szereplőinek felsorolása után számba vettük a betlehemezés főbb jeleneteit, amelyet a későbbiekben megjelenítettünk. Azt gondoljuk, hogy ilyen emlékezetes, közösen eltöltött tartalmas idők, sokáig emlékezetesek maradnak a gyerekek számára, és bízunk abban, hogy ezt a hagyományt tovább örökítik szeretteik körében majd.
Adventi koszorú készítése
Az adventet iskolánkban már hagyományos készülődések jellemzik. Az osztályok már hetek óta készülődnek kis kézműves dolgokkal az adventi vásárra. A mi csoportunk is készített egy pár asztali díszt, koszorút erre az alkalomra is. Igyekeztünk minél több természetes anyagot felhasználni, hiszen elődeink is ezt tették. Jó volt látni gazdag fantáziájukat, kreatív ötleteiket.
Húsvéti hagyományok, népszokások
A húsvét ünnepi előkészületei, a hagyomány szerint már hamvazószerdával megkezdődik. A 40 napos böjti időszak a vallásos embereknek alkalmat ad a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre. Egyházi iskolaként fontosnak tartjuk, hogy a tanítványainkat lelkileg felkészítsük az ünnepre. Ezért lelki napot tartunk, az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlására hívjuk fel mindinkább a figyelmet.
Ezáltal méltóképpen felkészülhetnek Jézus Urunk feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.
A negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét, virágvasárnappal kezdődik. A nagyhét napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak, illetve a népszokások ezeket elevenítik fel.
A foglalkozás alkalmával részletesen megnéztük, hogy milyen szokások, hagyományok kötődnek az alábbi napokhoz.
Nagyszombaton véget ért a negyvennapos böjt, a vallásos emberek a feltámadási körmenetben vettek részt. A hívők ugyanis ezen a meghitt ünnepen Krisztus feltámadását ünneplik. Nagyszombat a tisztaság és a féregűzés napja is: ekkor kitakarították a házakat, lemeszelték a falakat. Nagy zajt csaptak és a férgeket jelképező szemetet kiseperték az útra. Ez a tavasz kezdetét, a természet megújhodását is jelentette; ezzel együtt az ember is megtisztítja, megújítja környezetét.
Húsvétvasárnapon nem dolgoztak az emberek. Megszentelték a sonkát, a tojást, a kalácsot, a bort és mindezt az ünnepi asztalnál ették meg.
Húsvéthétfő a víz tisztító és termékenységvarázsló erejének ünnepe. A legjellemzőbb népszokás ekkor a húsvéti locsolkodás. Ezt a napot régen vízbevető, vízhányó hétfőnek hívták. A lányokat a kúthoz vitték és vödörszám öntötték rájuk a vizet. A kölnivel történő locsolás csak később terjedt el, ekkor már verset is mondtak. A locsoló fiúkat, férfiakat sonkával, tojással és borral vendégelik meg. A lányos házak számon tartották, hány locsoló látogatta meg a családot.
Bodrogközi motívumok összehasonlítása másokkal
A témára való felkészülésem során már az elején láttam, hogy nem is olyan egyszerű feladat ez, mint ahogy én erre számítottam.
A gyerekek már az előző foglalkozásokon is nagyon aktívak és érdeklődőek voltak, ezért, mélyen beleástam magam az adott témába. Előadásomat ppt segítségével tartottam meg. Kolléganőm segített abban, hogy a bodrogközben használatos mindennapi textíliákat közelebb hozhattuk a diákokhoz. A foglalkozáson bemutattam az eszvátát képen, de néhány elemét sikerült élőben is megtekinteni. Iskolánknak volt régen egy valódi cigándi szövőszéke, de sajnos tönkre ment. Kis szövőkereteket is bemutattam, melyen kiderült, hogy néhányan már dolgoztak ilyen eszközzel. Megbeszéltük a fonal készítésének lépéseit, illetve kitértünk a szűr és a suba elkészítésére, díszítésére is.
A folytatásban rátértünk a Magyarországon fellelhető népi motívumokra, melyeket képek segítségével jelenítettem meg. Mindezek mellet szót ejtettem a színek jelentéséről, jelentőségéről. A díszes ünnepi és a hétköznapi viselet mintázatára. Kiemeltem néhány motívum jelentését, illetve linkek, könyvek ajánlásával zártam a foglalkozást.
A gyerekek érdeklődve hallgatták az előadást és még nagyobb lett az öröm mikor egyes eszközöket, textíliákat kézbe is vehettek. Rácsodálkoztak a szövés, hímzés nehézségére.
Hímzés, szövés
A korábbi időkben foglalkoztunk már iskolánkban hímzésekkel. Ezek a tanulók csak alapöltésekkel ismerkedtek meg technika órán. Ezért gondoltuk úgy, hogy szerencsés lenne, ha ők is jártasabbak lennének egy viszonylag könnyű hímzés alkalmazásában. Mivel a közelünkben (Bodrogköz) a keresztszemes hímzés igen gyakran használt hímzésfajta volt, erre esett a választásunk. A gyerekeknek először nagyon tetszett, könnyűnek találták a magyarázat alapján. Az alkalmazás során – vidám hangulatban ugyan- megtapasztalhatták nehézségeit. A sikerélmény azonban nem maradt el. A tanulók ( ki később, ki hamarabb) belelendültek, büszkén mutatták, ki meddig jutott el. Haza is vittek anyagot és fonalat a folytatáshoz.
